Kína agresszívan kialakított gazdasági kötelékei árnyékot vetettek a Magyarországon eddig láthatatlan Tajvanra és az országgal potenciálisan kialakítható piaci kapcsolatokra – mondta Matej Šimalčík, a Közép-európai Ázsia Tanulmányok Intézetének (CEIAS) ügyvezető igazgatója kedden, a CEU-n tartott tanulmánybemutatón. A frissen megjelent „Partners in need, partners indeed? Tracking Europe–Taiwan relations amidst global disruption” című tanulmánykötet azt vizsgálja, hogyan pozicionálják magukat az európai szereplők Tajvannal kapcsolatban az egyre instabilabb nemzetközi környezetben. A kelet-ázsiai sziget az elmúlt négy évben egyre nagyobb figyelmet kap Európában, amit olyan krízisek is elősegítettek, mint a covidjárvány miatt szükségessé vált globális kooperáció, az orosz és ukrán háború miatt fontossá vált katonai eszközök importja, illetve Donald Trumpnak, az USA elnökének elnyomó nemzetközi politikája – mondta Šimalčík. Az eseményen Tajvant a Magyarországi Tajpeji Képviseleti Iroda első titkára, Cynthia L. L. Hung képviselte.
Kína és a demokratikus berendezkedésű Tajvan között folyamatos a konfliktus, ugyanis Kína saját tartományának tartja a szigetet, és újraegyesítési törekvéseit rendszeres katonai erődemonstrációkkal is kifejezi. Bár a közvetlen kínai fenyegetettség földrajzi okokból nem releváns az uniós tagállamok szempontjából, a gazdasági nagyhatalomhoz fűződő közép-európai beruházások és kereskedelmi szerződések miatt Szlovákia, Románia és Magyarország is óvatosabb Tajvannal kapcsolatban – mondta Šimalčík. Az még kérdéses, hogy az újonnan beiktatott Tisza-kormány hogyan fog nyitni kelet felé, ugyanis pillanatnyilag az első számú prioritás az uniós támogatások feltételeinek teljesítése – mondta Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének docense.
