Nyílt levelet írt saját elnökének a parlament frissen felállt Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottsága az agrárkamara meggyengítéséért.A bizottság azzal érvel a Tisza pártos Kovács Petra Juditnak címzett levélben, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) a mezőgazdasági vállalkozók érdekeinek képviselete helyett gyakorlatilag a Fidesz egyik kampányeszközeként működik, ráadásul úgy, hogy törvényileg kötelezően a kamara tagja minden mezőgazdasággal vagy ahhoz akár csak áttételesen kapcsolódó tevékenységgel foglalkozó gazdasági szereplő.A NAK – a köztestületektől elvárt függetlenségét feladva – megalakulásától kezdve, nyíltan és egyértelműen politikai elköteleződést vállalt, így annak a törvényben rögzített kötelezettségének sem tett eleget, hogy tagjai érdekét megjelenítse, képviselje. A Kamara nemhogy nem képviselte tagjait, de sok esetben kifejezetten a tagi érdekekkel ellentétesen lépett fel. Összességében a Kamara nem köztestületként, hanem politikai szervezetként működik, ami kizárólagosan a magát több mint 30 éve politikai szövetségi rendszerben meghatározó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnökségének befolyása alatt áll.– írják a levélben.A fenti vádakat már a választási kampányban megfogalmazta Bóna Szabolcs, a Tisza akkori agrárszakértője, aki azóta már az ország agrár- és élelmiszer-minisztere. Bóna a kamara ellen emelt kifogásairól részletesen beszélt a HVG-nek a választási kampány finisében adott interjújában.A nyílt levél a fideszes elkötelezettségre példaként hozza, hogy a kamara egykori elnöke a MAGOSZ tisztújító rendezvényén azt mondta, „a Kamara beteljesítője annak a missziónak, amelynek ideológiai és szakmai célrendszerét a MAGOSZ magának folyamatosan megfogalmazta az elmúlt évtizedekben”. A bizottság szerint elfogadhatatlan, hogy bárki – különösképp a szervezet elnöke – egy ideológiai misszió eszközeként tekintsen a kötelező tagság mellett szerveződő köztestületre.A levél rámutat, hogy a kötelező tagsággal jelentős tagdíjfizetési kötelezettség is jár, ami gyakran „milliós tétel,” és adók módjára behajtandó. Ezt akkor is meg kell fizetni, ha a tag nem veszi igénybe a szervezet szolgáltatásait, ha olyan kamarai intézkedésekkel szembesül, melyek hátrányosan érintik, esetleg, ha felelősségi körén kívül eső okok miatt – jellemzően méretéből adódóan – egyenesen kizárják egyes szolgáltatások igénybe vevői közül.A gazdálkodók évek óta – támogatások nélkül – gyakorlatilag nem realizálnak jövedelmet a termelésen, a NAK mégis évente közel 20 milliárd forint tagdíjat szed be, és a költségvetési forrásokkal együtt 30 milliárd Ft-ot(!) meghaladó összeget fordít tevékenysége finanszírozására. Ez érdemben meghaladja az ágazatban képződő eredmény 10%-át. Nem véletlen, hogy az előzmények ismeretében a termelők döntő többsége egyértelműen elutasítja a Kamarát, illetve a kötelező tagság intézményét, és – sok esetben – a tagdíjfizetés megtagadását tervezi– írják.A fentiek miatt a bizottság ezért azt kéri Kovács Petra Judit elnöktől, hogy soron kívül tűzze az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság napirendjére a NAK létrehozásának, működésének és költséggazdálkodásának áttekintését,kezdeményezze, hogy már az idei évben se kelljen kamarai hozzájárulást fizetni a tagoknak, közel 20 milliárd Ft-ot őrizve meg ezáltal a mezőgazdasághoz kötődő vállalkozásoknál, illetvea Kamarai törvény módosításával önkéntességet biztosítva adják meg a lehetőséget az agrárium szereplőinek, hogy maguk döntsék el, kívánnak-e a NAK (vagy más szervezet) tagjai lenni.A beavatkozás a bizottság szerint azért sem tűrhet halasztást, mert a Kamara működési gyakorlata alapján a tagdíjfizetés heteken belül esedékessé válik.