Az idei év egy négynapos hétvégével kezdődött, mivel újév csütörtökre esett, legközelebb pedig január 5-én, kedden kellett munkába menni. Majd jött április elején a húsvét, Jézus kereszthalála és feltámadása – valós történelmi személyként történt elítéléséről itt írtunk – nagypéntektől húsvéthétfőig ugyancsak négy nappal, és május elseje, a munka ünnepe péntekre esett, ezzel három napra bővült a pihenőidő. Most pedig pünkösd következik, a jövő hétfő, május 25. ünnep- és munkaszüneti nap. Miért? Mit ünneplünk pünkösdkor? Röviden:
a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe, a húsvéti misztérium beteljesülése – a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény születésnapja.
Lángnyelvek jelentek meg
Húsvét vasárnapján a feltámadt Jézus megjelent a tanítványok között, a jelenet többször és több helyszínen megismétlődött, majd 40 nappal a feltámadás után az Olajfák hegyéről a mennybe ment, ez volt megdicsőülésének utolsó földi állomása. „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig” – mondta, majd a tanítványok szeme láttára felemelkedett, és felhő takarta el előlük.
A közel 120 fős közösség Mátyás személyében megválasztotta Júdás utódját, a következő kilenc nap várakozással és készülődéssel telt. Ez volt az első, úgynevezett kilenced: jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz, ami várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. A húsvét utáni 50. napon aztán
