Korábban beszámoltunk arról, hogy jól haladnak a helyreállítási források felszabadítása érdekben folytatott tárgyalások Budapest és Brüsszel között és már az Európai Bizottságnál is lehetségesnek tartják, hogy mind a 10,4 milliárd eurót fel tudja használni Magyarország. A legnagyobb ellenfél az idő: augusztus 31-ig fel kell használni ezeket a pénzeket úgy, hogy a vállalt beruházásokat és reformokat végre is hajtja Magyarország. De mindennek az előfeltétele egy olyan jogi környezet megteremtése, amelyben az uniós források átlátható felhasználására garanciát biztosít a magyar kormány.Ezen a héten Budapesten tárgyalt egy nagy létszámú küldöttség az Európai Bizottságtól, akik a magyar kormány szakértőivel egyeztették a helyreállítási alaphoz beadandó magyar nemzeti terv módosított változatának részleteit. Az eredetileg az Orbán-kormány által beadott terv ugyanis tarthatatlan.Az előző kormány 368 szakmai mérföldkövet vállalt be és ezek közül egy sem került olyan készültségi fokba, lepapírozva, lejelentve ami garantálná az adott keret lehívhatóságát- fogalmaztak forrásaink. Szakértők szerint eleve nehéz volt elegendő szakembert találni az RRF-menedzsmentjébe, és ez a helyzet folyamatosan romlott, mert az RRF korlátos időtartama és a jogállamisági problémák miatt, az itt dolgozók közül aki tudott, más munkahelyet keresett. Ezek miatt valószínű, hogy eleve lehetetlen lett volna az előző kormány számára ennek a 368 mérföldkőnek a teljesítése.A valamilyen szinten már teljesített tételeknél is kérdéses, hogy szabad-e megpróbálni azok elszámolását az EU felé. Forrásaink példaként említették az iskolai laptopvásárlási, vagy az időseknek szánt gondosóra programot.Ezek olyan szinten vannak túlárazva, hogy biztosan nem mennének át egy uniós auditon- mondta a projektet ismerő szakértő. Az ezekre költött pénzből sokkal jobb paraméterekkel lehet kapni eszközöket a kiskereskedelmi forgalomban, gondosóra helyett pedig akár mindenkinek vehettek volna ekkora összegből egy összehasonlíthatatlanul több funkcióval rendelkező Apple Watch-ot.Sok olyan vállalás van, amelynél pedig a fejlesztések nem vezettek egyelőre eredményre, és kétséges, hogy augusztusig az Európai Bizottság által megfelelőnek ítélt minőségű teljesítési dokumentáció előállítható-e.Ezen vállalások, projektek megvalósítására alternatív megoldást kell találnia a Tisza-kormánynak. A jelenlegi tárgyalások egyik eleme, hogy a már elvégzett, kohéziós alapokból finanszírozott beruházások közül amit lehet, azokat “átkönyvelik” a helyreállítási alapokhoz. Erre az Európai Bizottság kifejezetten ösztönözte a késésben lévő tagállamokat. További lehetőség az, hogy a kereteket olyan fejlesztési alapokba terelik, amely az RRF céljainak megfelelő témában adják majd tovább ezeket a forrásokat a következő években. Ehhez arra van szükség, hogy ezeknek az alapoknak felálljon augusztusig a szervezete és a forrás átkerüljön az új szervezethez.Az Európai Bizottságnál nem tudták megmondani, hogy mikor találkozik Magyar Péter és Ursula von der Leyen. A korábban említett május 25-ét, hétfőt sem tartották elvben kizártnak, bár ez pünkösdhétfő, ami Budapesten és Brüsszelben is munkaszüneti nap, de nagyon valószínű, hogy mindkét fővárosban munkával töltik ezt a napot is az EU-s pénzek lehívásában érdekelt munkacsoportok.Azt a Bizottságnál megerősítették az EUrologusnak, hogy nincs tervbe véve a jövő hétre magas szintű találkozó, például magyar miniszterek és bizottsági főtisztviselők között. Ez arra utal, hogy elegendő, ha technikai szinten zajlanak a szükséges egyeztetések. Más forrásunk arra emlékeztetett, hogy kedden a magyar országgyűlésben még az uniós források szempontjából fontos döntések várhatók, például a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvá-k) állami tulajdonba történő visszavétele kapcsán. Feltehetően ezek a döntések szükségesek a források felszabadításához, így csak ezek birtokában utazik majd Magyar Péter Brüsszelbe. Időhúzásra azonban nincs idő: több forrásunk a következő hét második felére, jó eséllyel csütörtökre tette a Bizottság elnökének és a magyar miniszterelnöknek a találkozóját.Pénteken az Euronews beszámolt arról, hogy a tárgyalásokat akadályozhatják, vagy nehezíthetik, hogy a budapesti tárgyalásokon a nyugdíj- és adóreform vált a fő vitaponttá.Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter új miniszterelnök mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára- írja az Euronews. Ez tulajdonképpen alátámasztja korábbi cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy az eredeti, az Orbán-kormány által beadott nemzeti tervben milyen kötelezettségeket vállalt a Fidesz-kormány, aminek azonban hozzá sem kezdett a kivitelezéséhez. Az eredeti tervben Magyarország ugyanis vállalta hat ideiglenes szektorális adóintézkedés fokozatos kivezetését.Ha az átmeneti intézkedések az eredeti tervek szerint 2023 végén megszűnnek, ez önmagában is egyszerűsíti az érvényben lévő szabályrendszert- ígérte az Orbán-kormány, ebből azonban semmi sem lett. Magyar Péter miniszterelnök most a költségvetési állapotára hivatkozva vonakodik a különadók kivezetésétől. Ugyanakkor mozgásterét szűkíti, hogy konkrétan a kiskereskedelmi különadó ügyében az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárást indított, amely közben perré alakult. Ha az Európai Bíróság kimondja, hogy ez az adófajta sérti az uniós jogot, akkor a már ennek alapján beszedett adókat is visszakövetelhetik az érintett cégek. Arról nem is beszélve, hogy a többi öt ágazati különadó esetében is hasonló forgatókönyv születhet.Az Orbán-kormány vállalta a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálatát és egy reformterv kidolgozását is. Ugyanakkor a terv nem írta elő és ezért nem is szerepel elvárásként a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj megszüntetése vagy a rendszer privatizációja. Ez a kérdés azért is kerülhet a tárgyalások elemei közé, mert Magyarországnak a helyreállítási tervben bizonyítania kell, hogy fenntartható növekedési pályára kerül és ehhez kéri segítségül a helyreállítási alap forrásait.Hogy erre milyen megoldás születik, az majd egyértelműen a módosított helyreállítási tervből derül ki. Ezt néhány nappal azt követően nyújtja be Magyarország, hogy Magyar Péter és Ursula von der Leyen aláírta a már említett politikai megállapodást, amelynek információink szerint még nincs javasolt szövege.