Úgy tűnik, Európa jövője megunhatatlan téma a Globsec konferencián. A második nap reggelén Újrarajzolt hatalom: hol áll Európa? címmel rendeztek beszélgetést, ahol Ivan Krasztev politológus, Mujtaba Rahman, az Eurasia Group ügyvezető igazgatója és Michael Barnier francia parlamenti képviselő (ex-miniszterelnök, ex-Brexit főtárgyaló) beszélgettek leginkább arról, mennyire érdemes az „Európa” és a „hatalom” szavakat egy mondatban említeni.
Panelbeszélgetés a Globsecen Európa jövőjéről
Fotó:
Globsec
Ha már állandóan ennyi szó van arról, hogy Európa hatalomnak tekinthető-e (és ha igen, miért nem), érdemes arról beszélni, hogy maguk az európaiak hogyan viszonyulnak a hatalomhoz. Tudják egyáltalán, mi az? Akarják egyáltalán? - indította a beszélgetést a politicós moderátor, Nicolas Vinocur. Ivan Krasztev politikatudós felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a kérdést akkor nem teszi fel az ember, ha van hatalma, csak akkor, amikor már elvesztettük. (Ebből mindenki levonhatja a következtetést arról, mi Krasztev véleménye az európai hatalom meglétéről.) Krasztev szerint a hatalom azt is jelenti, hogy a problémáidat (és azok megoldását) másokra testálod át. Európa erre jelenleg nem képes, ezért más nemzetközi szereplőkhöz képest aszimmetrikus helyzetben van.Észben kell tartani, hogy mások nem úgy tekintenek az európaiakra, ahogy ők akár magukra, akár a hatalom kérdésére tekintenek. A világ többi része egész egyszerűen másként látja a nemzetközi környezetet, mint mi: Dél-Koreán és Európán kívül a felmérések alapján mindenki azt gondolja, hogy Trump elnöksége jobb lesz a világnak, a békének, vagy a saját országának. Trump elnöksége következtében a Kínáról alkotott kép is megváltozott: Európában minden ország úgy gondolja, hogy a következő évtizedben jobbak lesznek a kapcsolatai Kínával. Sőt, még az indiai megkérdezettek véleménye is ez a kérdésben, pedig Kína és India kapcsolatait történelmileg jóval sötétebb események árnyékolják be, mint az európai-kínai kapcsolatot.
