Nem indult különösebben vidáman a prágai Globsec konferencia Befagyott határok, forró verseny, az északi-sarkkör biztonsága egy új korszakban címmel tartott beszélgetése. Elkerülhető-e egyáltalán egy sarkköri konfliktus, és a NATO vajon felkészült-e rá? - hangzott a kezdő kérdés.
Thordis Kolbrun R. Gylfadottir korábbi izlandi külügyminiszter rögtön azzal indított, hogyha lesz Európában konfliktus (nyugati elemzők és hírszerző ügynökségek közt egyre nagyobb egyetértés van abban, hogy lesz), akkor a sarkkör annak elkerülhetetlenül a része lesz. Ő úgy látja, a NATO képességei ugyan erősek, de mégis a szövetség egyik tagja megfenyegette a legerősebb sarkköri államot azzal, hogy elfoglalja, szóval nem csak a képességekről van itt szó.
Fotó:
peter.drezik/peter.drezik
Ian Brzezinski, az Atlantic Council szenior szakértője (egyébként Zbigniew Brzezinski korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó fia), a beszélgetés egyetlen amerikai résztvevője is egyetértett azzal, hogy az USA növelte a feszültséget a térségben, de kiemelte, hogy az agresszió nem az amerikaiaktól érkezett, hanem orosz részről, utóbbiak ugyanis militarizálják a régiót, GPS zavarástól a kábelelvágáson át változatos módszerekkel hibrid műveleteket indítanak onnan. És bár a NATO javuló tendenciát mutat, de még sok tere van a fejlődésnek, hogy az észak-atlanti szövetség tudja dominálni ezt a térséget, ne csak jelen legyen. Brzezinski szerint kétségtelen, hogy fejlődnek a NATO képességei, de ISR-től a jégtörő hajókig a szövetség kollektív képességein még van javítanivaló onnantól kezdve, hogy az akkumulátorok kibírják az extrém hideget, egészen odáig, hogyan kell a katonáknak álcázniuk magukat a jég országában. Szövetségként szerinte az oroszok felkészültebbek, az itt állomásoztatott eszközeiket nem vetik be Ukrajnában, ráadásul a fejlesztést is folytatják ezerrel. Sok tagállamnak van sarkköri stratégiája, de nincs közös, szövetségi szintű Arktisz-stratégia, és ez nagy hiány.
