Ügynöki szerződés – megszerzi-e az ügynök a termék tulajdonjogát?

Ügynöki szerződés kötésekor az ügynök megbízást kap arra, hogy elősegítse a megbízója tulajdonát képező termék értékesítését, és jutalékot számláz az eladott termékek után. Átadható-e az értékesíteni kívánt termék az ügynökcégnek, hogy azt a telephelyén értékesítse a megbízója számára? Ebben az esetben az ügynökcég megszerzi-e a tulajdonjogot? Mit kell rögzíteni a szerződésben? A kérdésekre Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló, az Adózóna szakértője válaszolt.

Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Innentől az kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa. Az ügynöki szerződés lényege, hogy az ügynök nem szerzi meg a termék tulajdonjogát, azt végig a megbízó tartja meg. A termékek tehát fizikailag átkerülhetnek az ügynök telephelyére anélkül, hogy a tulajdonjog megváltozna.Mit kell tartalmaznia a szerződésnek?Ez egy klasszikus bizományosi jellegű elhelyezés, amelyet a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell. A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá, hogy a termékek a megbízó tulajdonát képezik az értékesítésig, az ügynök felelős az átvett termékek megőrzéséért és állagmegóvásáért, pontosan meghatározott leltárral kell az átadás-átvételt dokumentálni, illetve rendezni kell a kárveszély viselésének kérdését arra az esetre, ha az ügynök telephelyén valamilyen kár éri a terméket.Áfa- és számlázási vonatkozásokFontos kiemelni, hogy az áfatörvény szempontjából a bizományosi jellegű termékátadás nem minősül termékértékesítésnek a megbízó és az ügynök között – áfaköteles esemény csak akkor keletkezik, amikor az ügynök a végső vevőnek értékesíti a terméket.Érdemes ezért a szerződésben pontosan meghatározni az elszámolási időszakokat és az értékesítés tényének igazolási módját (például napi vagy heti zárókimutatás), mivel ez alapozza meg a megbízó számlázási kötelezettségét.A készletnyilvántartásnál az ügynöknél fizikailag jelenlévő, de idegen tulajdonú árukészletet el kell különíteni a saját készlettől – ez egyrészt számviteli követelmény, másrészt hitelezővédelmi szempontból is lényeges, például felszámolás esetén.Az ügynök jutalékának elszámolásához célszerű rögzíteni, hogy a jutalék mikor válik esedékessé: a megbízó számlájának kiállításakor, az ügynök által közvetített értékesítés teljesülésekor vagy a vevői fizetés beérkezésekor – mivel ez kihat a kötelezettség aktiválásának időpontjára is.Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.