Zsögödi Nagy Imre: Pihenő pásztorgyerekek, 1944. – Forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti GalériaTanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter május 14-én bejelentette, hogy első intézkedései egyikeként visszaviteti a Szépművészeti Múzeumba az eddig a Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium épületébe kölcsönadott festményeket. Megtaláltuk, melyik az a műalkotás, ami Tanács Zoltán Facebook-posztjában a legjobban kivehető. Nagy Imre 1944-ben készült Pihenő pásztorgyerekek című munkájáról van szó.A székely festőiskola egyik legjelentősebb alkotójaként számontartott Nagy Imre a ma már Csíkszeredához tartozó Zsögödön született 1893-ban, szülőfaluja iránti tiszteletből vette fel a Zsögödi előnevet. Eredetileg szobrásznak készült, tanult Stróbl Alajosnál, a budapesti Képzőművészeti Főiskolára jelentkezésekor azonban jobban érdekelte már a festészet. Edvi Illés Aladár, Olgyay Viktor, majd Révész Imre tanítványa volt, Szőnyi István, Korb Erzsébet, Patkó Károly és Aba-Novák Vilmos társaságában dolgozott.Bár 1922-ben Zürichben nyílt önálló kiállítása, később pedig Firenzében és Londonban is kiállították a képeit, a tanulmányai befejeztével, 1924-ben elhagyta Budapestet, és visszatért Zsögödre. 25 éven át ott élt és alkotott.„Kezdetben pasztózus felületkezelésű olajtechnikában készítette kevés alakkal jelzett, illetve alaknélküli, madártávlatból komponált tájképeit, néhány aktját és portréját. Aztán a fametszet-előtanulmányok alapján festett életképek és tematikus kompozíciók következtek, majd az 50-es évek kényszerű cukor- és cementgyári, a szocreál követelményeit közelítő korszaka után készítette szabadfogalmazású, vegyes tematikájú kompozícióit” – olvassuk róla a Csíki Székely Múzeum honlapján. Az intézménynek társalapítója volt, és mivel a végrendeletében Csíkszereda városának adományozta a 6500-nál is több képet tartalmazó gyűjteményét, ma a Csíki Székely Múzeumhoz tartozó, a festő szülőházának kertjében álló emlékmúzeumban őrzik a művei javát.„A zsögödi ház: egy kivételes alkotó rendkívüli erőfeszítésének és vaskövetkezetességének tanúja. Öt- és tízéves tervei itt érlelődnek, s munkáinak jó része itt készült el. A belső szobában két remekmű között sódar és szalonna lóg a gerendáról; egy kantár s két gereblye társaságában ifjúkori fametszetek és rézkarcok sorakoznak. A sarokban, élére állítva, többtucatnyi festmény bekeretezve… S a másik két szobában is rengeteg kép a falon” – írta Sütő András.Az emlegetett szülőháza kertjébe 1973-ban épült a galéria, a festőművész 80. születésnapjának tiszteletére. Az épület Nagy Imre halála után a festőművész képeinek állandó kiállítóhelye lett. De nemcsak Zsögödön őriznek Nagy Imre-festményeket, hanem többek között a Marosvásárhelyi Művészeti Múzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, a londoni Királyi Képtárban, Románia Nemzeti Művészeti Múzeumában, Bukarestben és a Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum budapesti gyűjteményében is. Az intézmény honlapján 7 festményét és 10 rajzát/metszetét láthatjuk.Köztük a 98×120 cm méretű Pihenő pásztorgyerekeket is. A képet jól leírja az, amit Mohy Sándor kolozsvári festőművész az egész Nagy Imre-életmű kapcsán megfogalmazott: „Nagy Imre luminista; munkáin a fény a főszereplő. […] Neki mindegy milyen téma előtt áll: portré, akt vagy kompozíció, minden munkáján lüktet a fény, átitatódnak a rámenősen kiértékelt formák.”Szabó András művészettörténész pedig azt mondta Nagy Imréről, „festői felfogása alapján a posztimpresszionisták közé tartozik. Táj- és arcképfestőként jelentős, expresszív szemléletű festményein a székelység küzdelmes helytállását mutatja be, hegyes tájképein a szülőföld szeretete tükröződik.”Munkásságának elismeréseképpen Nagy Imre 1939-ben a Zichy Mihály grafikai díjat, 1942-ben a Kolozsvári Művészeti Hetek nagydíjat kapott, 1969-ben a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége tiszteletbeli tagságával ismerték el, 2005-ben pedig posztumusz Magyar Örökség díjjal jutalmazták. Hamarosan eggyel több képe lesz a Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum 19–21. századi gyűjteményében.
Ez az a festmény, amit Tanács Zoltán visszaad a Szépművészetinek
A székely festőiskola egyik legjelentősebb alkotójaként számontartott Nagy Imre 1944-ben készített olajképe kerül vissza a minisztérium épületéből a Magyar Nemzeti Galéria–Szépművészeti Múzeum 19–21. századi Gyűjteményébe.











