Mielőtt a volt építési és közlekedési miniszter átadta a boltot Vitézy Dávidnak, röviden méltatta a saját eredményeit (új jogi kódexek az építésgazdaságban, új személyszállítási törvény, szinte kész az új KRESZ, új tarifa- és bérletrendszer, integrált közszolgáltató cégek), és reményét fejezte ki, hogy ezekre az új közlekedési kormányzat is építeni fog, egyben jelezte, hogy kiáll a volt munkatársai mellett.
Majd Lázár János a miniszterségtől elbúcsúzva egyből belevetette magát a fideszes belharcokba, és visszaszólt a radikálisabb megújulást követelő Ferencz Orsolyának:
„A támadások középpontjában természetesen én állok. Ráadásul az eddigi legalantasabb támadás nem is a politikai ellentáborból, hanem a hátam mögül érkezett, a sajátjaim közül. Ferencz Orsolya ex-kormánybiztos asszony a benne támadt űrt most pártpolitikai ambíciókkal próbálja betölteni: a Fidesz tisztújítása elé időzítve igyekszik félelemmé felerősíteni egy jószándékú, belvárosi szomszédom aggodalmait a társasházunkban zajló változásokkal kapcsolatban.”
A fideszes jelöltként induló Ferencz Orsolya, korábbi űrbiztos rögtön a választási vereség éjszakáján kemény, de kevés konkrétumot tartalmazó kritikát fogalmazott meg a sajátjaival szemben. Többek között arról beszélt, hogy a felelősöket pedig ki kell vágni a „nemzeti oldal” testéből, majd hozzátette, hogy „amire nincs igény, az a megmagyarázhatatlan mesés gazdagodás, a nepotizmus, a kontraszelektált megélhetési karrierjobboldaliak tucatjai, falkái”.
